Halálvágy

Halálvágy.

Meghalni ilyenkor lenne jó : borongós,ködös,nyirkos idő,mikor minden oly sejtelmes, homályos,mint a túlvilági lét, mely van vagy nincs, s ha igen,hogyan,miként,miért. A meghalás művészete az elmúlásnak azon része, melyben az időpont megtalálása sosem könnyű,mert akkor szokott jönni amikor nem kellene,s ha kéne, nem jön. A halálvágy, az elmúlás utáni nosztalgia, az a ki nem fejezhető valami,ami az embert odavonza,ahol már minden van és semmi, őszies festmény,melynek megvan a romantikája. Így,ilyen időben,időszakban,ősszel "illik" meghalni, mikor a természet is nyugivóra tér,hogy megpihenhessen, lassan hervadva,mindörökre. Valahogy "pofátlanság" tavasszal,nyáron meghalni,meghalni ősszel és télen szép,van benne valami költői elmúlás, mikor a fájdalom körülveszi és átjárja az embert,nem csak lelkileg,de testileg,környezetileg is. Milyen szép lehet a meghalás összel,elmúlni a természet összhangjában, és mint az esőcseppek koppanása a sárguló leveleken, olyan minden, mint egy tökéletes szimfónia,amiben minden összekapcsolódik.

A halálvágy ősszel természetesebb mint tavasszal,nyáron. Elmúlni,csendességben,békességben, ahogy a falevelek napról napra porladnak, úgy porladni nekünk is. A halál időpontja nem kívánságműsor.de szerensére az embernek megvan az a képessége,hogy önmaga tudjon időt választani,hogy ennyi és kész,nincs tovább, itt az ideje a meghalásnak,az elmúlásnak,a semmibe való visszatértésnek. Minden ember önmaga tudja, értékeli saját létét az adott társadalmi helyzetében,és senkinek nincs joga megszólni,ha a halált választja. Nagyon sok ma is tisztelt gondolkodó,művész,önkezével vetett véget életének,nem beszélve a sok millió " névtelenekről", akik egyszerűen csak éltek amíg bírtak, majd elmentek oda, ahová amúgy is mennének,de még erejük,szellemi képességük teljesbirtokában,tudva mi fontos s mi lényegtelen,saját életükben. És ősszel meghalni, "csodás" ! Költői,romantikus,még akkor is ha szomorú,ahogy minden meghalás,mert mindenki egyedi,s volt,nincs, de életének azon része mikor távozásra készül,egyedül és kizárólag az ő tette. A halálvágy ilyenkor erősebb , vonzónal tűnik, nem úgy mint a hétköznapok malmai, a szürkeség, a megszokás, a gondok,bajok,kínok,melyek testiek,lelkiek. Halál,hol a te hatalmad,és élet, hol a tiéd : a halál sem másabb mint az élet,részese annak amiben élünk. Jövünk,vagyunk,megyünk,s halálunk időpontjának megválasztása lehetőség,melyel élhetünk,ha akarunk. Ha ezt választom, s minden bizonnyal ezt cselekszem majd, csakis ilyen borongős,ködös,nyirkos napon teszem, mert ilyenkor nem olyan fájdalmas az elmúlás sem.