2014. szeptember 15., hétfő

Csíksomlyó

Csíksomlyó


 
A Duna televízión keresztül szoktam nézni a Csíksomlyói zarándoklatot és misét,évek óta,és eszembe jutott az,mikor jómagam jártam ott egy újságíró barátommal, még 1987-ben. Akkoriban "ellenzékiségnek" számított az,talán jobb volt a hangulata is,nyilván a tiltott gyümölcs íze miatt,és emlékszem stoppal mentünk oda, a lehető legvadabb módon: hol szekéren ülve,hol majd zéteső autóban,hol gyalog,esőben,sárban,volt hogy a busz is vitt egy darabig,de csak addig ameddig a pénzünkből tellett,és a semmi ill.a vadon közepén kirakott a sofőr a buzból,éjnek idején. Akkor se volt mindenki "testvér",és szerencsénkre telihold volt,és mai npig bennem él az a hatalmas hegység ami körbevett,és némi aggodalom,hogy mi lesz most,mert körülbelül tíz kilométerre voltunk lakott településtől. Mit tehettünk,elindultunk gyalog, csillagos,holdvilágos éjszaka közepén. Volt romantikája,de annak már nem,mikor egy medvét láttunk,de szerencsére odébb ment,ahogy mi is csa gyorsabb léptekkel. Mikor beértünk egy faluba,a kocsma tulaj ép kint volt az utcán,és adott szállást nekünk a padláson,a szalműák közt,és ott próbáltunk aludni,de furcsa zajokat hallottunk és több ember beszélgetését,ami cseppet sem volt bizalomgerjesztő. Megijedtünk,és szó nélkül leléptünk, s talán ez volt a szerencsénk. Csíksomlyón annyi ember volt , hogy az na: a templomban virrasztottunk másnap,de olyan "büdös" volt bent,hogy ki kellett menni friss levegőt szívni: egymás hegyén hátán aludtak az emberek,vegyesen,fiatalok,öregek,férfiak,nők,ott a templomban. Felejthetettlen élmény volt,az tény,de az is hogy nem mindenki volt "keresztényi" velünk,még a magyarok sem, hiába a egy nemzethez való tartozás. Lerítt rólunk a "csavaragó" státusz,és nem volt nálunk kávé,cigi,szalámi,amit osztogathattunk volna. Nem volt "miért" szeretni minket? Ja,lehet,sőt. Aztán ott voltunk még pár napot,de többet akartunk,ám nem lett belől semmi,mert ahol szállást kaptunk,rendes szobát,normális ágyal, hajlani kettőkor berobbantottak a szobánkba a helyi rendőrök,a falhoz állítottak bennünket,megmotoztak,és a hátizsákunket szó szerint kiborították a földre,közben üvöltöztek,majd betuszkoltak egy autóba és a falu határáig vittek,s ott úgy dbtak ki minket mint macskát szarni. Mindez nem is fájt annyira,inkább szegény szállásadónkat sajnáltuk,vajh mi lesz vele ezután? Csíksomlyó szép hely,ez tény,ahogy a Varjúvár is mert azt is megnéztük,sőt,Nagyváradon még előben személyesen láttuk Causesot amint gyűlést tartott: félelmetes volt,mert magát az embert úgy támogatták fel,de ott saját maga hergelésétől úgy felfrissült,hogy másfél óráig beszélt egyhuzamban. Sajnos nem tudtam képet csinálni,akartam de egy civil rendőr rámszólt,pedig alig öt-nyolc méterre voltunk az emelvénytől. De a határállomás közelében csináltam képet ami még most is megvan,amelyen az elnök integet hogy viszlát. Paradox volt.  A mostaninak is biztos sok eseménye van,de akkoriban más volt a helyzett,s örültem hogy elmentem akkor,oda. Most már nagyon túllihegett,főleg a vallási dologban, az interjúalanyok néha olyan bardarságot mondanak, amit szerintem másnap már ők is bánnak. A tömeghipnózis jól működik, s nem tudom mi értelme a "felajánlás szűz máriának" meg hasonlók,de hát ha valakit ez tesz boldogá,tegye. Rég nem hiszek és bízok az emberekben bizonyos szinten, megtapasztaltam és átéltem , más a valóság és más az elmélet,tudjuk. Csíksomlyói emlékeim azonban nem változnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése