Élete regényesen indult :
1928 március 12 – én született ismeretlen szülőktől akik magukra hagyták, de
kéthetes korában egy milliomos család örökbe fogadta. Így aztán nem Twist
Olivér lett belőle, hanem egy westhecteri kastélyban „vegetáló” elkényeztetett
gyerek ,aki a milliomosok életét élte : ötévesen Rolls Royce vitte színházba,
matinéra, télen bernáthegyi húzta a szánkóját, nyáron Floridában nyaralt és
élte a bohémek vad életet. Koraérett,
nehezen kezelhető gyerek volt és egyébként rossz tanuló is, és öt év alatt két iskolából is
kicsapták öntörvényűsége miatt. Katonai iskolába is került amit ő koncentrációs
tábornak nevezett, a hartfordi iskolába kerül de mivel nem hajlandó sem a
templomot sem a matekórát látogatni,innen is kicsapják.
Színházi embere között nőtt
fel és már 12 évesen írt egy darabot és 1944 ben befejezi 538 (!) oldalas
regényét . 1946-ban egy magazinban megjelenik A hitetlenek teste című
egyfelvonásosa. De színészkedik is, sok más mellett, és 1950-ben elköltözik
hazulról szülei tiltakozása ellenére :
író akar lenni ! Húsz és harminc éves kora között vad bohém életet él,sokat
költözik, és bár nagyanyjától kapott anyagi támogatást, dolgozott
kifutófiúként,könyvesbolti eladóként, mixerként,távirat-kézbesítőként,a pletyka
szerint a gyásztáviratokat szerette legjobban kihordani (!)
1953-ban T.Wilder tanácsára
színdarabokat kezd írni és 30 éves mikor megírja a „Mese az Állatkertről” mely meghozza a sikert és a hírnevet számára.
Ezután pályája káprázatos gyorsasággal ível felfelé, volt hogy egy színházi évadban
négy darabját is játszották és Shakespeare után ő a leggyakrabban játszott
szerző. Darabjai egyre népszerűbbek,egyre több országban játsszák, filmet is
készítenek belőle, és hírneve töretlen, míg ő maga semmit nem változik, nem
lesz beképzelt mint oly sokan, sőt, egyre inkább társadalomkritikusi darabokat
ír, hogy nézzünk szembe a tükörrel,hogy milyenek is vagyunk, mennyire hamisak,
képmutatók,álszenteskedők, miközben azt hisszük „jók” vagyunk.
Művei megrázóak,
elgondolkodtatóak, és nem vidám darabok. Az emberek elidegenedéséről,
magárahagyatottságáról, a magányos tömegben való észrevétlenségéről ír, és a
sablonos, odavetett szavakról, melyek nem mondanak semmit, mert nem halljuk meg
a másik embert igazán, csak úgy teszünk mintha érdekelne,és ez a Camusi közöny kiábrándító és mélyen érinti az
érzékeny, gondolkodó embereket, akik társaságra,barátságra vágynak,és nem
bírják már az egyedüllétet. Az ember már önmagától is elidegenkedett, hogy
tudna akkor kapcsolatokat teremteni ? „A halál az egyetlen olyan esemény, amely
elégé megrázó ahhoz,hogy ezt a két teljesen elkülönült lelket kapcsolatba hozza
egymással” (Mese az Állatkertben) „A fiatalember annyira kétségbeesett és
annyira vágyik a kapcsolatra, hogy öngyilkosságot követ el, méghozzá abban a
Sajátos formában, hogy
kényszeríti a másikat hogy vegye őt észre, akár úgy is, hogy megöli”
Albee többször nyilatkozott a
színház szerepéről : „A közönség inkább azt kívánja hogy szórakoztassák
,mintsem hogy felzaklassák.
A világhírnevet a „Nem félünk
a farkastól” hozza meg számára melyet nálunk is sokáig játszottak a Radnótiban
.
Albee démoni
társadalomkritikus aki darabjaival felzaklatja az embereket, és azt írja „Nem
vagyok biztos benne hogy az író kötelessége választ adni ,különösen olyan
kérdésekre ,amelyekre nincs felelet : az író feladata hogy ördögi módon bírálja
a társadalmat, hogy bemutassa a világot és benne az embereket, ahogy ő látja,
és azt mondja : „tetszik”? Ha nem tetszik, változtassátok meg!
Kemény, energikus
egyéniség Albee, és sosem rejtette véka
alá véleményét még akkor sem ha evvel sokszor úgymond magának is ártott. De hű
maradt önmagához, olyan egyéniség aki nem csak műveiben „olyan amilyen” hanem a
hétköznapi valós életben is, vagyis nem válik kettős személyiségé mint sajnos nagyon sok író, aki mást ír és
abszolút de máskénként él a valóságban, evvel hiteltelenné teszi írásainak
mondanivalóját .
Lázadó, örök ifjú, aki még
mindig nem szórakoztatni hanem „mondani” akar valamit darabjaival az embereknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése