Makovics János : Csalódás
Annyi pofon után újra
reménykedek,
hogy más lesz majd minden,
változik,
de csalódások, lelki
kiborulások mik
érnek újra és újra
bumerángként, kiktől
nem vártam volna, hogy újra
és ismét
megteszik, tudva hogy
mennyire fáj.
Nem értem ezt a
megcselekedést :
mért teszik, mi jó ebben
nekik, hogy
mókuskerékként mindig
becsapnak,
átvernek,kihasználnak, jaj
istenem,
belefáradtam már de nagyon…..
Csalódások sora életem
láncszemi,
s már tényleg nem is akarok
hinni
senkiben, elvonulok, kivonulok
az
„életből” Robinsonként élve,
mert
jobb a magány, mint az újabb
csalódás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése