Makovics János : Az utolsó
nap.
Bár az emberek többsége,
érthetetlen okból, nem szeret az elmúlásról,a halálról beszélni, úgy tesz
mintha örökké élne és csak akkor szembesül evvel a dologgal ha érintett, de
próbálja „eltolni” magától ezt a érzést, mint egy rossz álmot, vagy betegséget,
amit nem szeret de mégis elkap olykor,
Pedig a halál, mások halála befolyással van életünkre, attól függően
mennyire állt közel hozzánk, milyen érzelmi és lelki kapcsolatban voltunk, s
mik azok az események térben és időben melyek az elhunythoz kötöttek. Ezek a
személyes halálélmények, traumák minden embert máshogyan érintenek és dolgozzák
fel, hiszen különbözőek vagyunk s ki – ki magának kell hogy megküzdjön egy
halálesettel.
Azonban vannak olyan
halálesetek, melyek konkrétan nem személyesen érintenek, mivel az elhunytat
„csak” látszólag ismertük,műveik alapján : zenészek,színészek,festők,
írók,költők, operaénekesek,szobrászok vagy bármi más jellegű , melyek valamit
alkottak és ezáltal gazdagították az emberiség szellemiségét és hatással voltak
emberekre, akikben sokáig élt – él az amit alkotott az a valaki bármilyen
műfajban, ami őt magát megfogta.
Nos ez a „mások halála” is
ugyanannyira érinthet mégis, ha az alkotó
művei annyira belénk ívódtak és annyi mindent „adattak” műveik által.
Így bár személyesen nem ismerhettük őket, mégis „ismeretlen ismerős”, akiknek
elhalálozása megérinti lelkünk,és ugyan olyan fájdalmat, szomorúságot tudunk
érezni mint ha egy közeli barát távozott volna.
Van egy nagyon érdekes,
tanulságos, remek filmsorozat, „Az utolsó nap” címmel, mely híres emberek
utolsó napjait mutatja be eredeti hang és kép anyaggal, interjúkkal, konkrét
eseményekkel, és a legkülönfélébb emberekról, Kurt Cobaintól kezdve
Hemingway-ig,de politikusokról is vannak részek, melyek szintén érdekesek a
maguk szempontjából. Az a jó ezekben a részekben,hogy abszolút de objektíven
mutatja be a dolgot, nem misztifikál és nem kritizál, nem mond véleményt, nem
tesz semmilyen álláspontot, egyszerűen „csak” feldolgozza a filmben szereplő
emberek utolsó napjait, hogy milyen volt, mit csináltak, hol voltak, hogyan
történt a haláluk, és hozzátartozók, ha vannak még, barátok,ismerősök
nyilatkoznak, szakemberek is, és roppant tanulságos ,megindítóan szépen
bemutatott film még szomorúságában is, és a halált, az elmúlást mint az élet
részeként mutatja be, tényleg objektíven.
Ezen emberek a „híresek”
elhalálozása a mi életünket is befolyásolja. Mikor a hírekben halljuk hogy ez
vagy az meghalt, akit szerettünk,kedveltünk, természetes hogy megdöbbenünk és
sajnáljuk, ha tehetjük elmegyünk a temetésére is, de mindenkép egy pillanatra
„megállítja” az időt számunkra és a napi rohanásban rágondolunk az élet
elmúlására, s egyben saját halálunkra is, Hogy nekünk mikor jön el „az utolsó
nap” : nem tudhatjuk, lehet ma, lehet húsz év múlva,de egyszer eljön, ha csak
nem hívjuk akarattal, de akkor az lesz az utolsó nap. A mi utolsó napunkról nem
fognak filmet készíteni, a hírekben sem mondják be, de valamilyen szinten
vallásoktól függetlenül a halál „összeköt” minket, mert ez az egy amit
mindannyian megtapasztalunk majd, éljünk bárhol is a világban, bármilyen
körülmények közt, ezt senki nem kerülheti el. A folytatás „meglepi” lesz majd.
Az utolsó nap : a you toubon
láthatók, érdemes megnézni ezeket (is).
https://www.youtube.com/watch?v=QFLKNoq8d_U&index=4&list=PLLOgv_jvhZZPKfwOG7d2hBedgpzrmrZnf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése