2015. június 30., kedd

Makovics János : Szeretni

Makovics János : Szeretni

 

Mily elkopott mégis szeretett,

mint a négy évszak, melynek

megvannak szépségei, még ha

olykor „nehézkes” is elviselni,

mint a szerelmet, melyre várunk,

vágyunk, keresve sem találva,

s megtalálva is elveszve, olykor,

hétköznapi monotonságban, és

mikor szakad mint az elkopott

szövet, vesszük észre, talán még

időben, hogy valami nincs már

rendjén, múlik a szerelem fénye.

Megszerezni egy dolog, életben

tartani sokkal nehezebb, hogy

ne hunyjon ki az a parázs, égjen

gyufalángként romantikusként,

naponta mert szükség van rá,

testileg – lelkileg, életben tartó

erőként, s nem számít milyen

a szerelem mi léte, heteró vagy

meleg, leszbikus, egy tőről fakad

mind, a gyökerek mélysége ami

számít, és a tűz melyet egymás

iránt bumerángként érzünk.

Makovics János : Júdás evangéiuma

Makovics János : Júdás evangéliuma

https://www.youtube.com/watch?v=84vMzYcUI7w

Makovics János : 100 %

Makovics János : 100 %

2015. június 29., hétfő

Makovics János : Vagyok


Makovics János : Vagyok

 

E világ facebookján létem élem,

nem vígan de nem is lészen, van

immár sok kütyürkém trendiségem,

meghülyültem immár végleg, mert

ez a világ nem normális, éhen halnak

ezrek naponként, s csak nálunk hat

ember dobja el önkezével életét,

röhejes hát e szép új világ, értelmetlen

rémes krémes, túró rudi tengerében.

Magyar magyarnak ellensége, bűzös

gázok mint lágerekben mérgezik

közös létünk, összefogás helyett

marjuk egymást, törve zúzva testet,

lelket, ha tudjuk még mi is az a lélek,

mert ha nincs benne pénzed, nem ér

semmit, csak ha sok van néked.

Vagyok magam magamnak magamért,

lemondok emberségről, mert szívtelennek

jó a dolga, törtetőnek ki másokat kihasznál,

s becsület,hűség,barátság, szerelem, ódivatú

mint pincék mélyén a pókhálós üveg bor,

pénzben mérve ér ma mindent, ember ma

önmagában csak „eldobható termék”,mely

ha nem profitál fölös anyag, betegek,

rokkantak dögöljenek meg mint a

hajléktalanok, ez ma a politika és a trendiség,

egykor volt egyetemes emberi értékek

szemétdombok része már, trágyaszagú

össznépi rémjáték, barátok közt, való világ.

 

 

 

Makovics János : Düh és nyugalom



Makovics János : Düh és nyugalom

 

Két elem mely örökké vibrál bennem :

düh és nyugalom, tűz és víz, mely forr

lelkemben szüntelen, kínozva napjaim,

nyugalmat melyet vágyok nem kapva.

Pedig szeretnék dühtől mentes lenni,

másoknak mindig jót cselekedni, de

izzó parázs égeti gondolataim, melyek

megbéklyóznak s fogva tartanak, nem

engedve megcselekedni jót, rosszat,

csak dühöt s nyugalmat cikázva rám,

mintha élvezne szenvedéseim árját.

Nem adom magam azért sem !

Visszavágok arcátlanul,keményen,

szívtelennek boldog itt úgyis az élet,

beszólok, beintek, mindent visszaadok,

s nevetek majd gonoszságotokon, mely

bumerángként visszatér hozzátok s fejbe

vág mint váratlan villámcsapás, és ég

majd arcotok a szégyentől, hogy mily

rosszak voltatok csak a megbántásért.

Makovics János : Végre jogegyenlőség van

Makovics János : Végre jogegyenlőség van
(Igaz nem nálunk, sajnos.)

2015. június 28., vasárnap

Makovics János : Végre jogunk van saját halálunkhoz.

Makovics János : Végre "jogunk van saját halálunkhoz".

Zöld jelzést kapott egy teljesen egészséges, 24 éves lány eutanáziája
Engedélyezte az eutanáziát, vagyis a kegyes halált a belga bíróság egy 24 éves nő számára. A csak Laura néven ismert lány nem szenved semmilyen gyógyíthatatlan betegségben, egyszerűen úgy érzi, az élet nem neki való.
A nő Lieve Thienpont, pszichiáter, pszichés okokból kérvényezett eutanáziáról szóló könyve, a „Libera me” bemutatóján adott interjút, a DeMorgen című belga lapnak. Elmondta, hogy vannak barátai, imád kávézni és színházba járni, de gyermekkora óta rabja az öngyilkosság gondolatának.
Laura elmondta, hogy nem kívánt terhességből jött a világra, az apja alkoholista volt, aki miatt problémás volt a gyermekkora. A lány egy idő után a nagyszüleihez költözött, akik nyugodt, biztonságos életet tudtak neki biztosítani, de ez már nem volt elég.
A lány 21 éves kora óta egy pszichiátriai intézményben él. Egy ott megismert, szintén öngyilkossági késztetésektől szenvedő barátnője másfél évvel ezelőtt halt meg, eutanázia segítségével.
„Tudom, hogy az állandó halálvágyamnak a gyermekkoromhoz lehet köze, de a folytonos öngyilkossági késztetést éreztem akkor is, amikor stabil családi környezetben éltem. A halál nem választás kérdése számomra, hanem az egyetlen járható út. Ha választhatnék, egy tűrhető életet szeretnék, és mindent meg is tettem érte, de egyszerűen nem megy. Egész életemben kísértett az öngyilkosság, volt néhány kísérletem is, de mindig volt mellettem valaki, akinek nem akartam fájdalmat okozni, se ez végül megállított” – nyilatkozta Laura.
A fiatal nő most is úgy érzi, hogy a halála nehéz lesz majd az édesanyjának, és a nagyszüleinek, de már az is hihetetlenül felszabadító érzés volt számára, hogy a saját temetését tervezgesse.
Belgium a világ legliberálisabb állama az eutanáziát tekintve. 2012-ben 1432 ember halt meg orvosi segítséggel, 2013-ban 1816-an. A kegyes halált kérvényezők 53 százaléka 70 és 90 év közötti, a 60 évesnél fiatalabbak aránya 15 százalék – írja a brit Metro.

2015. június 27., szombat

2015. június 23., kedd

Makovics János : Nyár van


Makovics  János : Nyár van

 

Tombol mint vad kamasz a nyár :

vakítón izzik a tűző napsugár.

Forr a levegő is és elalél minden,

ily meleg nyári napon, odakint.

Tóparton, strandon, jó lehet

ilyenkor, vidámság, nevetés,

lubickolás, játékosság, víg kacaj

mely messze hallik mint madárdal.

De itt bent a szobámban csend honol,

hűvös, rideg még az ilyen nyári nap is,

lelkem megfagyott, nem éri a napsugár

s nincs semmi ,senki ki felolvasztaná

jeges páncél lelkem s testem auráját.

Pedig szeretnék nyári napként ragyogni,

mint napraforgó forgolódni mások közt,

élvezve mindazt mit a nyár adathat,

de önmagam foglya vagyok rég,s nincs

már remény, hogy felszabadítsam gátorjaim,

s viselnem kell már sorsom láncait, melyek

rögződtek évtizedek nyomán, elűzve minden

napfényre vágyó melegségem sugarát.

Makovics János : Bús dalom


Makovics János : Bús dalom
 
Nyár van odakint, hívogat nagyon,
de oly bús már lelkem, hogy szobám
ritkán hagyom el, csak ha muszáj
megyek ki az emberek közé, félve,
reménykedve, megtapasztalván oly
sok mindent már, nem remélve újabb
csodát, mely gyufalángként fellobbanna
bennem ,hogy lám, élni mégis is csak jó !
Bús dalom visszhangzik bennem akaratlan,
véremé ívódott mint kéretlen útitárs, beteg
létemnek árnyéka mely kísért és utál, nem
engedve egy napra sem hogy feledni tudjam
sorsom, mégis élve e élettelen létet, nem
engedve innen lelépve, kínozva oktalan,
bús dalomba fojtva bánatom s magam.
És odakint tombol,vakít, őrjöng a nyár,
de nem érzem bőrömön izzadtságszagát,
ahogy oly régóta semmit se már,csak a
Camusi közöny körbezáró betonfalát.

Makovics János : Indiánok


Makovics János : Indiánok

 

Amerika nem dicsekszik rémtetteivel,

mit meg nem cselekedtek őslakóival :

irtották, üldözték, végül rezervátumokba

kényszerítették saját földjükről eme oly

sokrétű büszke nemzetséget, s kínos ha

szóba hozzák pedig történelmük része,

s nem feledhetjük ama sok borzalmat

mit ott is isten s a szeretett nevében

tettek, leigázva csodás kultúrájukat,

mindazt mit létrehoztak évezredek

alatt, semmivé tették a fehérek oktalan.

Gazdagság, vagyon, hatalom mi fontos

volt, s szégyenfolt mindörökre nékik,

de el nem bukott az indián nép, dalaikban

újra él, hiába mondták „legjobb indián a

halott indián”, még ma és most is élnek,

hirdetve egykor volt nemzetségüket.

Makovics János : Láng


Makovics János : Láng

 

Fellobbant egy kicsiny láng,

kicsi ember ki nagyra vágy,

de sorsa megpecsételődött,

s behatárolódott mindörökre.

Szárnyalni nem lehet szárnyak

nélkül, úszni és sok minden mást,

és a kicsiny láng mely nagyra

vágy, nem teljesítheti önmagát.

Korlátok közt muszáj élnie,

kicsi láng nem lobban nagyra,

pislákol, mint partra vetődött

halacska, kit észre sem vesznek,

csak ha belé botlanak, s félre

állnak megijedve, nem véve

észre amit kellene, elmenve

a lényegek mellett.

2015. június 22., hétfő

Makovics János : Rendőrségi "csigalassúság".

Makovics János : Rendőrségi "csigalassúság".

Állítólag a rendőrségi, bírósági ügyek intézése "gyorsabb" lett, mivelhogy tarthatattlannak tűnt az a álapot, hogy sokszor évekig kellett várni arra hogy egy polgári peres ügy elhúzódjon.
Nos,sajnos magam is kénytelen belecsöppentem ebbe a mókuskerékbe mint sértett, s még 2013-ban történt az ügy ami nyomán feljelentést tettem. Az ügy első része viszonylag hamar lerendeződött,és ez a vidéki kapitányságot dicséri ,a Dorog Városi Rendőrséget ,- mert hamar lerendezték és jóvá tették az ellenem okozott vagyoni kárt.
Ám a budapesti V.kerületi rendőrkapitányság már sokkal lassúbbnak sőt, elveszetebbnek tűnt az ügy kapcsán. Többször kellett "odaszólnom" végül a felettes szervnél panaszt tettem aminek következtében kivizsgűlták panaszom és részben helyt is adtak neki, mondván az a alkalmazott aki az ügyemel foglalkozott időközben elment máshová dolgozni és így "elfelejtődött" az ügy. Újabb hónapok,m újabb levelek a kapitánynak,aki végül is telefonon tájékoztatot az ügy állásáról ,s igérte rendezni fogja. Végül is a gyanusítotatt megtaláltűk, már majdnem országos körözést adtak ki ellene mikor "elkapták" és gyanusítottként kihallgaták és beismerő vallomást tett. Ekkor telefonon szólt a kapitány úr hogy az ügyet lezárták és átadják a bíróságnak. Ez volt 2015.műrciusában. Azóta semmi.
2015.június.22-én végül kaptam levelet melyben értesítenek hogy "üzeltszerűen és folytatóéagosan elkövetett kisebb kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt" a mai napon vádiratot nyújtottak be az illetékes bírósághoz. És a levél alján a dátum : 2015.április.17.
Két hónapig (!) az asztalukon hevert a levél : elfelejtették postázni,vagy megint elment az a dolgozó aki az ügyemel foglalkozott,. ki tudja : magyarázat biztos van, de a lényeg hogy és a fő kérdés : mért kellett több mint két hónapig (?) várni arra hogy feladják ezt a "értesítést" ?  Ez nem gyorsaság, ez csigalassúság, s nem tudom ezek után a bíróságtól mikor jön majd levél hogy lesz e még ebben az évben (?) tárgyalás.
Szóval a valóságban nem működik a rendrőrség bizonyos  helyein a "gyorsítás" ha egy levél  két hónapig az asztalon "hever" magányában.
 
 

2015. június 19., péntek

Makovics János : Ismeretlen írók,költők (Kárókatona folyóirat)

Makovics János : Ismeretlen írók,költők (Kárókatona folyóirat)

http://www.karokatona.hu/MakovicsJanos__.html

Makovics János : Fekete - tengeri hajóút, kilátás a kabinablakból

Makovics János : Fekete - tengeri hajóút, kilátás a kabinablakból.

Makovics János : "Az őslakó" Remek film

Makovics János : "Az őslakó"  (Remek film)

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_e8n6l9uQTI

Makovics János : Egy nem "mesebeli" film hanem olyan ami valóban "józan"

Makovvics János : Egy nem "mesebeli" film hanem olyan ami valóban "józan".

Máté evangéliuma

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=_e8n6l9uQTI

Makovics János : Nagyon fontos film : Júdás evangéliuma

Nagyon fontos dokumentum film !
Júdás evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=84vMzYcUI7w

Makovics János : Betonfalból kinyíló pipacs, gyönyörű :-)


Makovics János : Betonfalból kinyíló pipacs, gyönyörű :-)
saját fotó

Makovics János : Kékség http://www.poet.hu/vers/165246

Makovics János : Kékség  (Poet.hu )

http://www.poet.hu/vers/165246

2015. június 13., szombat

MAKOVICS JÁNOS : ELÉG


MAKOVICS JÁNOS : Elég

 

Nyár tombol odakint forrón :

Miként lelkem tüzes gondolatai,

Melyek immár hamuvá égettek

Mindent mi szép, jó volt, s emlékeim

Is odavesztek, mint annyi minden

Sivár, egyhangú fájó életemben.

Próbáltam szeretni, kedves lenni,

Mindig rosszul sült el, belefáradtam,

Elég volt, most már tényleg és végleg,

Elmegyek vissza se nézve, harag nélkül

Megbékélve távozom e világból, nem

Hagyva hátra mást, csak pár verset,

Novellát, könyvet, hogy ittlétemnek

„látlelete” légyen, de mindez nem

Számít, csak a  szeretet, mert szeretni

Szerettem volna, barátsággal,szerelemmel,

S nem lett semmi olyan mit reméltem, álom

Volt csak minden, csalódás a valóság.

Elmegyek, most már végleg és tényleg.

Nincs miért maradnom, magam vagyok

Nagyon, s a holnap nem ígér semmit,senkit,

Újabb remények ,csalódások, minek átélni,

Megfáradt lelkem – testem mindenem, énem,

Elszállok hamvaimat szél sodorja majd,

S nem tudom lesz e valami folytatás, vagy

A semmi ami vár, de oly minden mindegy már.

Elég volt, megvolt ami volt, s nem lesz ár

Semmi, senki, becsaptak,kihasználtak, nem

Szerettek viszont, pedig szerettem volna.

Porszemnyi létem  elvész immár végleg,

Lemegy a napom, és nem jön már a hajnal,

Elmegyek, örök vándor, vissza nem térve.

 

 

2015. június 11., csütörtök

Makovics János : Elmélkedésre való hely

Makovics János : Elmélkedésre való hely

Makovics János

ifj.Lamos Gyula
Megkaptam az ügyészségtől az értesítést a vádemelésről ifj.Lamus Gyula ellen, "üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett kisebb kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt".
(Érdekességként hivatalosan a levelet 2015.április.17.-én írták de én 2015.június.22-én kaptam kézhez )


ifj.Lamos Gyula ellen rendőrségi nyomozás van folyamatban a budapesti V.kerületi rendőrkapitányságon :
"egyértelműen bűncselekményt követett el" ezt már megállapították,és az ügyek egyesítése van folyamatban. Senki, semmilyen körülmények közt ne adjon neki pénzt, tőlem is kicsalt és utána a bankszámlámról is lenyúlt jelentős pénzt és a mai napig nem törleszti írásbeli megállpodásunk ellenére sem. Fényképét a Googlébol vettem tehát nyilvános. A Facebookon több profilja is van más neveken. Többen írták hogy sajnos ők is ismerik Lamost. Óvakodjon tőle mindenki,a legkülönfélébb hazugságokkal csal ki pénzt. A fényképét a Googléból vettem tehát nyilvános de mindig más külseje van néha szemöveges,más a haja,stb.
 


Időközben "eltűnt" az emberke,és a rendőrség már majdnem körözést adott ki ellene - ezt a rendőrkapitány mondta telefonban nekem - mikor végül is megtalálták és gyanusítottként kihallgatták, ahol beismerte bűntettét,s így a rendőrség lezárta és átadta az ügyet a bíróságnak,s most várom a tárgyalás kitűzését, ami sajnos nem lesz egyhamar,de végre már idáig jutott a dolog.

Makovics János

Egy hamis embernek  (versféle)

(Ifj.Lamos Gyulának )

 
Bíztam,hittem benned,és  segítettem
s te átvertél, hazudtál, kicsaltál, majd
a rendőrség által is megfogalmazva,
„egyértelműen bűncselekményt követett el”.
S írásbeli megállapodásunk ellenére sem
adod vissza  kicsalt pénzem, s hazudsz
oly sokat magadnak,másoknak, emailjeid
ellentétesek s zavarosak mint te magad :
feketén volt-van albérlőd melyet te magad
írtad,hogy majd abból fizeted vissza pénzem,
de később tagadtad s össze – vissza hazudtál,
s azt mondod római katolikus vagy, keresztény,
s hogy fideszes azon már nem is csodálkozom.
Én atesita vagyok, de te kárhozott sebzett ,
ki másokat becsap, kihasznál, átver , megaláz,
de majd „odaát” megkapod jutalmad s mások
 is kiket átvertél, könnyük s fájdalmuk átéled
majd a tisztítótűzben vonaglasz kígyóként,
s nem lesz senki ki sajnálna, imádkozna érted,
elveszett lelked mely olyan mint a rákos sejt,
kínlódva kínok közt távoz majd e világból,
megszenvedve még itt a testi kínt,s „odaát”
majd az istened haragját, mely tárva vár.

Makovics János : "Úton" (saját fotó)

Makovics János : "Úton"  (saját fotó)

Makovics János és "lova" a buszmegállóban :-)


Makovics János és "lova" a buszmegállóban :-)

Makovics János : Beat nemzedék Ludwig Múzeum Budapest






Makovics János : Beat nemzedék. Ludwig Múzeum. Budapest