2015. július 9., csütörtök

Makovics János : Vidám nap



Makovics János : Vidám nap

 

Ritka mint fehér holló, de oly vakító

a szürkeségben melyben éldegélek.

Avval lenni kivel jól érzem magam,

s kölcsönösen értjük egymást szavak

nélkül is, szivárványhíd a kék égen

mely beragyogja napunkat, kacagva,

hülyülve, gyermekké válva kiket

megcsodálnak irigykedve néha, ím

ily napokon jó „élni” mikor minden

mi gond, bú köddé válik rossz álomként,

és csak a boldog együttlét van,marad,

s él tovább éltetve a holnap parazsát,

feledtetni tudja hátrányos adottságaimat,

elfogadva testestül-lelkestül, rokonlélek,

vidám nap ez mindkettőnkre nézve, mert

neki sem könnyű az élet, de a sok közös

dolog mi összeköt minket, egyesít a bajban,

támogatva egymást,  mikor, kinek szükség

van rá, mert nincs egyedül kinek barátja van,

jóban, rosszban, ahogy azt az élet hozza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése