Új év, na és ?

Makovics János : Új év, na és ?

 

Néha  komikusan röhejes, némelyek milyen  cirkuszt csinálnak az új év alkalmából. Pedig igazából nincs jelentősége, egyik nap olyan mint a másik, és a fogadkozások, ígérgetések melyeket egyesek fogadnak, elpárolognak mint a köd. Szilveszter megünnepli, mondjuk rendben, szükség van az ember életében ünnepekre, mert ezek emlékeztetnek bizonyos dolgokra, de szeretnek túlzásokba esni,s bár ebben sem vagyunk egyformák, ami persze oké, hiszen sokszínűségünk alapja a társadalomnak,de….emlékszünk mennyire meg volt bolondulva a világ mikor jött a 2000.-dik év, hogy jaj jön a világvége, micsoda káosz,rémület uralkodott, s némelyek teljesen begolyóztak, aztán viselték tetteik  következményeit, mert bizony nem lett világvége sem természetileg sem vallásilag, egy istenke se jött hozzánk, és a természeti csapások amik történtek, azoknak megvoltak a maguk törvényei, melyeket sajnos mi emberek erőltettünk ki káros tevékenységünk tömkelegeivel és folytatjuk a mai napig is Földünk pusztítását.

Új év jön, új számot kell íni, naptárakat kell venni, de ezek aprólékos tevékenységek, alapjaiban őszintén megmondva,semmi nem változik. Áremelkedések, az igen, hungarikum lehetne ez is ha már ennyire benne vannak némelyek „magyarosított” tudatállapotukban, de olyat nem nagyon hallani, hogy azt fogadják, na az új évtől kezdve nem fogok hazudni,lopni,csalni, irigykedni,paráználkodni, hűtlenkedni, másoknak testi lelki szenvedést és kár okozni….csak olyanokat hallani hogy leszokik a dohányzásról, az italról, a narkóról, melyet már a kimondás pillanatában tudják, hogy úgy sem fogják betartani.

Ez az egész új éves dolog fárasztó, malomkerékszerű ismétlődések szánalmas vergődései, melyek önmagunk parodizálása, és egyik szemünk sír, a másik nevet,miközben….lehet, tényleg szeretnénk tudat alatt valami „újat”, életünkben, magukkal,kapcsolatainkkal, mert érezzük hogy az ami van még ha jó is, lehetne jobb is, de ahhoz hogy  a valóság talaján is realizáljuk ezeket, bizony az már sokkal nehezebb dolog, és marad az ábrándozás, vágyakozás, hogy majd valamikor teszünk is azért, amire vágyunk.

Új év jön, és akkor mi van ? Életünk nem változik alapjaiban, munka, már akinek megadatik, család, ha van az a baj, ha nincs akkor az, tele problémákkal mint párkapcsolataink, barátságaink, melyek nem változnak  attól hogy új év van. Ezekhez nem  kell „új év”, évközben is lehet, kellene változtatni ha szükség van rá, jobbítani, szebbé ,értelmesebbé, érzelmesebbé alakítani, hogy gyümölcsözőbb, tartalmasabb legyen annál, ami, de ez rajtunk múlik, elsősorban, bár a  környezeti tényezők meghatározóak, de lehet változtatni ahogy mindenen, de nem nagyin akarunk, merünk, mert mindennek ára van, és a változtatást a már megszokotton, beidegződött dolgokon bizony nem könnyű,főleg ha radikálisan akarunk változtatni  rajta.

Új év jön, 2016. Lehet, lesz akinek jobb lesz, lesz akinek rosszabb. Van hogy magunknak köszönhetjük a változást, vagy mert bénák voltunk avagy bölcsek, s vannak dolgok amik tőlünk függetlenek de rákényszerítenek nem szeretem dolgok elvégzéséhez, viseléséhez, de az élet már csak ilyen, ezerhúrú hangszer, s hogy milyen muzsikát játsziik velünk a sors, az már költői kérdés, melynek megélése sokszor nem költői, hanem drámaian tragikus. 

Az idő múlásával öregszünk, ez a egy ami tuti. Fiatal mindenki volt, öreg nem biztos hogy lesz, ahogy pótnagymamám mondotta, s örüljünk annak hogy élünk, még élünk bele ebbe a világban,ebben az országban, ahová születtünk, - sajnos ? – s amit lehet az új évben el is hagyunk, de bárhová is  megyünk, mi magunk maradunk, hordozzuk mindazt amik voltunk, emlékeink, szépeket,rosszakat, s a reményeket hogy talán szebb és vígabb lesz majd a holnap.

Igen, jön az új év, mi emberek alkottuk meg az időt, a naptárt, a Földnek nincs szüksége rá, az csak él a maga módján és alkalmazkodik a változásokhoz amennyire tud, ahogy mi emberek is : megtanultunk új dolgokat, jókat, rosszat, együtt élünk avval a  tudattal hogy ki vagyunk szolgáltatva a természeti, politikai,gazdasági változásoknak, de ezek ellenére és ezen belül, csak azért is