(1963 - ) |
Odakint, ablakon túli világ, fényárban úszik mint tórpuson pálmafák: idebent radiátor melege, s a fagyos szív mégis fázik, didereg. Nem éri napfény szívemet, lelkemet, sarkköri immár a hangulat jégbefagyva, évtizednyi csalódások lerakódott halmazai, vulkáni robbás kéne, hogy ezt megolvassza. Világos minden és sötét mégis, hangulat, nem változik, marad mint magam magamnak, s vége óh jaj, mikor is lesz majd... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése