2016. augusztus 6., szombat

Makovics János : Versek

Makovics János : Versek
VERS
Makovics János :
Nyár
...
Nyaram töltöm izzadva, gyöngyözőn :
nem menve sehová, maradok magam,
nincs új a nap alatt, minek is mennék,
ismétlések sora nem vonz már, jobb
immár a csendes, nyugtató magány.
Szobámban a "világ", könyvek ezrei,
képek, szobrok, a világ megannyi részeiről,
és a net mely összehoz mégis távol tart a
való világtól, mégis, jó ez a van is meg nincs,
miként kettőségem magamban magamért.
Nyaram töltöm, nem költve semmit, semmire.
Kertemben virágok, fák, felettem a kék ég,
és a reggeli napfelkelték, az esti naplementék,
s a csillagokkal teleszórt éj és a telihoold,
mindezt láthatom máshol is, de immár itthon
a legjobb, embernélküli világomban,magam.
*
Készülök
Nyár van, forró mint egy katlan,
mégis fázom, didergek, vastag
nadrág s hosszú ujjú ing mi rajtam,
nem melegít már semmi fagyos
a lelkem, testem, s érzem már az
eljövendő őszi estek mélabús dalát,
mint madárcsicsergést most még
hajnali nyitott ablakomnál, ahogy
egyre jő fel a nap s ontja fényét,
de már megfakult mint szemem,
s látva sem látok, hallva sem hallok,
csak vagyok csendben, magam,
mint légy a falon.
*
Augusztus
Elmegy lassan ez a nyár is, mint
annyi ismerősöm "odaátra".és
alig vannak már kik ismernek
s kiket én isnerhetek, s szeretni
nem tudom tudtam e valaha,
miként engem szerettek e, valaha ?
Augusztus még nyaral, de küzdelme
látnivaló, ahogy hadakozik a közelítő
ősz húrjaival, itt ott már feltűnik egy
sárga falevél, jelezve az ősz közeldtét.
De még forró a nappal, ha rövidebb is,
mint életem napjai, zárulnak ők is,
s készülök a nagy útra, el mint a gólyák,
szárnyalva szabadon mindenen át,
sosem volt lesz mesevilág felhői közé,
hol ég s tenger kékje egybeforraszt,
s leszek minden a semmiségben,magam.
*
Csend
Nem hallok már régóta semmit.
Meghalt bennem immár valami.
Halottként élek hontalan, itthon,
ez már nem az én világom, tudom.
Csend van kívül és belül.
Nem érdekel a világ ahogy önön
sorsom sem, csak átbillegek máról
holnapra mint az óra mutatója,
csendben, észrevétlenül, ahogy
távozásom is ily csendes lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése