Makovics János : Az anyagbazárt lélek félelme a haláltól
A ma embere fél a haláltól, az elmúlástól, nem szeretnek róla beszélni, főleg saját halandóságukról, hogy egyszer minden véget ér itt ebben a létformában, és majd számot kell adni az itt elkövetett bűneiért, lopás, csalás, kölcsön vissza nem adás, hűtlenség,árulás, és sorolhatnám.. Röhejes hogy pont a keresztény ismerőseim félnek leginkább a haláltól, nyilván nem véletlenül, pedig hát nem az lenne a fő vágy hogy a paradicsomban élhessenek ? Inkább itt igyekeznek jól élni, másokat kihasználva testileg , lelkileg,, anyagilag, mentálisan, becsapva ahol és ahogy lehet a másik embert, és számonkéréskor még ők vannak megsértődve. Nem csoda hogy félnek a haláltól, jézuskával való találkozkor,vagyis földi cselekedeteikkel bizonyítják főleg az egyház álpapjai, hogy nincs is az a fajta isten amiről beszélnek, mert akkor másképpen cselekednének. Az anyagbazárt lelkek félnek a haláltól...én nem félek, sőt, nap mint nap azért esedezem hogy már másnap "odaát" legyek, mert ez a világ már annyira romlott minden tekintetben, hogy az elmondhatattlan. A hét főbűn lett minden ember ipara, humanizmus csak süket duma, és nap mint nap bántják egymást az emberek a bántás öröméért, ingerületek, feszültek, türelmetlenek, és sosem boldogok, nem értékelik azt amilyük van, mindig az kell ami nincs....pedig ha tudnák mennyi mindenük van....egy ismerősöm nemrég jöttt haza Namíbiából,és ott aztán van szegénység...oda kéne vinni a nyavalygós elkényeztetett álcivilizálst beképzelt alakokat, hogy felfogják mi is az élet, és mi a szenvedés, az éhezés, miegymás. A halálfélelem röhejes keresztény embereknél. Megvan az okuk hogy féljenek...önmaguk generálták az alapokat ahhoz, hogy beszarjanak az istenkével való találkozáskor, mikor is majd számot kell adniuk ittéltük cselekedeteiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése