2017. január 3., kedd

Makovics János : Hallgatni vagy "beszólni" ?

Makovics János : Hallgatni vagy "beszóli" ?

Aki sokat utazik tömegközlekedési eszközökön,gyakran hallja akaratán kívül is, miket beszélgetnek mások. Telefonon, amik gyakran nagyon intim dolgok, vagy röhejesek, és az előtte - mögötte ülők beszélgetéseit is hallja, nem akarva is. Ezek a "hanghallások" nagyon változatosak, de bizony néha olyanok, amik az ember ama szintjét az egekig emelik, és ahogy a monds tartja : kinyílik a bicska a zsebében. Sajnos elég gyakran nagyon nem tetsző dolgokat hallok, és ilyenkor mindig megszólal ama belső hang ami ki akarna törni mint a vulkán, mert azok a dolgok amiket hallok, nagyon borzalmas és negatív egy , az egyetemes emberi alapértékek szerint élő embernek. Jó múltkorjában három középiksolás srác beszélgetését kellett végighallhatnom, de adrenalintszint és vérnyomás emelkedése mellett a "beszólás" vitalizmusa is egekbe csapott, de mégse szóltam, mert "véleményszabadság" és demokrácia (?) van, mindenkinek joga van mindenhez manapság. Hogy miket hallottam,miről beszéltek ezek a tizenévesek ? Hát egyszerűen "félelmetes" volt hallgatni : olyan szélsőséges, indulatokkalteli antiszemita gyűlöletkeltő társalgást folytattak, ami megkérdőjelezte bennem azt, hogy valóban a XXI.-század Európájában élek ? Ugyanis nagyon naturálisan és komolyan is, tehát nem viccként mondták egymás közt, hogy mit tennének a bevándorlókkal,  cigányokkal, a rokkkantakkal,a társadalom nem profitáló egyéneivel, hogy miattuk van bajban az ország és mennyi pénzt kell rájuk költeni, és ha rajtuk múlna akkor milyen drasztikus módon megoldanák az ilyen jellegű halmozott problémákat . Mások is hallották, láttam félve odapillantottak de aztán gyorsan másfelé néztek, és én is hallgattam , pedig legszívesebben beszóltam volna nekik, hogy halljátok magatokat miket beszéltek ? Ilyen szélsőséges, szinte náci dumát levágni, bizony nem semmi, és mélységesen elszomorított a dolog, hogy mint a statisztikákból is tudom, a fiatalok közt sajnos egyre nagyobb teret kap a szélsőséges világnézet. És ez nem egy pozitív jelenség, sőt, nagyon is káros. Mi lesz ennek a következménye, ennek a közönynek, hogy hagyjuk - hagytuk idáig fajulni az ilyen jellegű világnézeti felfogást és propagálást. Köszönhetjük politikusainknak, akik a parlamantben is ilyesmiket hangoztatnak, és kevesen vannak akik szót emelnének ez ellen ,miközben módjuk és lehetőségük lenne rá. És mi is "kollektíve" bűnrészesei vagyunk (?) hogy hallgatunk, mikor pedig nem szabadna. Furdalt a lelkiismeret, leszállva a buszról, de félelem is volt bennem, hogy milyen világban is kell élnem.És evvel a kettőséggel nem vagyok egyedül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése