Makovics János : Mintegy pecsétet
Igrényi Sándor verseskötetéről
Megjelent Igrényi Sándor első verseskötete. A Jászsszentandráson élő költő verseit olvasva sokféle érzés jár bennünk. Líraian ír a múltról, a jelenről és arról a jövőröl, ami még vár rá. Csodás természeti képeket kapunk, megkapóan írja le a tájak szépségét, amit sokszor észre sem veszünk. Fontos az emberi kapcsolat, barátság, szerelem, nem egy verse konkrét személyhez szól, és maga a kötet is feleségének kösznehetően látott napvilágot, mert ő a Múzsája : korábban nem írt verseket, sajnos. A kötet címadó verse idézet a Bíbliából : istenfélő, egyszerűségében is nagyszerű embert ismerhetünk meg a versek alapján, és ahogy a könyv első oldalán be is mutatkozik, rokonszenves ember képe jelenik meg. Versei nagy részét Jászszentadnráson írta, a versek végén a pontos dátum, ami nem szokványos. Ahogy ez a kötet sem. Vágyakozás a tiszta, egyszerű szeretetteljes hétköznapok iránt, a vidék, a természet szeretete átjár az egész könyvön, és versei továbbgondolásra késztetnek, s egy - egy sor még sokáig visszhangzik az emberben. Vidám és szomorkás versek váltogatják egymást, ahogy a természet is a négy évszak szerint. "Négy évszak" című verse a legszebb talán, olyan szépen, letisztultan ír a természet változásairól. A 86 oldalnyi könyvet hamar elolvassa az ember, de az is valószínűsíthető, hogy ez is olyan könyv, amit gyakran leveszünk majd a polcról, hogy újra olvassuk és erőt, szépséget meríthessünk verseiből. A kötetben egy rajzot láthatunk Szalai Anikó jóvoltából. A hátsó borítón pedig Dobosi György ajánlását olvashatjuk : " Ő az a személy, kinél a szeretet nem fogy ki soha." És ez visszaköszön verseiből is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése